Makró kicsit (még)közelebbről 2.rész

Hogyan készítsek nagy nagyítású (makró) képet?

Hosszú kihagyás után végre elkészült makró témájú írásom folytatása. Az első részben egy olcsó teleobjektív (Tamron 70-300 f/4.0-5.6 SP LD) makró képességeit mutattam be, valamint említést tettem a közgyűrűs megoldásról. Ehhez jön most a részletes leírás, tesztképek, és még két extra (olcsó) makró megoldás. A leírás célja a tesztképek alapján bemutatni az általam használt makró fotózási technikákat. Továbbra sem megyek bele mély technikai részletekbe, technikákba. Ezeket a hozzászólásokban tudjuk megvitatni.

A felszerelésről néhány szó, csak ismétlésképpen. A váz továbbra is hűséges Nikon D40 (ami már a várható élettartamának a 130%-nál jár 65 ezer expozícióval...),

Az objektívek és kiegészítők:

1. régi  Helios 44-2 2/58 objektív 58 mm gyújtótávolsággal és f/2 fényerővel, M42 szabványú menetes rögzítéssel (továbbiakban: Helios 44-2)
2. M42 menetes, 3 részes közgyűrűsor (9mm + 16mm + 30mm),
3.  AF-S DX Zoom-Nikkor 18-55mm f/3.5-5.6G ED II (régi változat, VR nélküli), a hozzá való fordítógyűrűvel, (továbbiakban Nikon 18-55)
4. AF-S NIKKOR 50mm f/1.8G, (továbbiakban Nikon 50mm)
5. objektív szembefordító gyűrű 58mm-49mm.

Valamint két régi manuális vaku, és rádiós vakukioldó.

1. kép. Felszerelés: Nikon D40, Helios 44-2 58/2, M42 közgyűrűsor (9+16+30), Nikkor 18-55

A szemléltető eszköz maradt a Retroautók sorozat egy tagja. A GAZ-13 Csajka 1:43 méretarányú modellje. A motorháztetőn lévő felirat középső betűje volt a "célpont", ami kb. 1 mm magas. A képeket M módban készítettem, változó zársebességgel.

2. kép. Model: Gaz-13 Csajka. Nikon D40 + Nikkor AF-S 50/1.8.

I. közgyűrű használata

A közgyűrűs megoldásról előző makrós cikkemben részletesen írtam. A működése egyszerű, a fényképezőgép és az objektív közé különböző gyűrűket teszünk, így az objektív közelpontja megváltozik, és nő a leképezési arány. A közgyűrű használatakor fényerősséget veszítünk. Minél nagyobb közgyűrűt használunk, annál kevesebb fény jut a gépünkbe. Ezért nagyon ajánlott a nagy fényerejű ( f/1.4, f/1.8, f/2.0, f/2.8) objektív használata. A különböző makró megoldásoknál a fókuszálás a gép előre hátra mozgatásával történik. Erre a célra különböző makró állvány adapterek vannak, amik segítségével finoman tudjuk mozgatni a gépünket előre, hátra. A lényeg, hogy nagyon stabilan legyen rögzítve a gép az expozíció pillanatában.
Minden rendszerhez léteznek gyári közgyűrűk, amik átviszik az elektromos jeleket, így teljes irányítás, és autófókusz lesz. A fényerővesztés viszont rájuk is ugyanúgy érvényes.

Amire szükség van:

• váz,
• közgyűrűsor (a vázhoz és az objektívhez is illeszkednie kell),
• nagy fényerejű normál objektív,
• ha nem a mi rendszerünkhöz illeszkedik a közgyűrű, akkor átalakító: ebben az esetben Nikon-M42 lencsés adapter.

3. kép. Nikon D40 + M42 közgyűrűsor (9mm+16mm+30mm) + Helios 44-2

Best practise: mindig gondoskodjunk külső fényforrásról, mivel a gép vakuját 'beárnyékolja' az ágyúcső, amit a makró képek kedvéért felapplikáltunk. Tipp: fehér derítőlap segítségével a napfényt is irányíthatjuk a témánkra. 

1. tesztkép: 

4. kép. Helios + 1. közgyűrű: 9mm

2. tesztkép: 

5. kép. Helios + 2. közgyűrű: 16mm

3. tesztkép: 

6. kép. Helios + 1+2 közgyűrű: 25mm

4. tesztkép: 

7. kép. Helios + 3. közgyűrű: 30mm

5. tesztkép: 

8. kép.  Helios + 1+2+3 közgyűrű: 55mm

II. Nikon alapobjektív szembefordítás

A technika lényege, hogy egy alap zoom objektívet fordítunk szembe a géppel. Tehát a front lencse felől kell a géphez rögzíteni, és az objektív bajonettje lesz a téma felé. Így megváltozik (megfordítjuk) az obi optikai leképezését. A nagylátószög állás lesz a legnagyobb zoom, makrónál a legnagyobb leképezés.
Amire szükségünk van, az egy fordító adapter. Ennek illeszkednie kell a rendszerünkhöz (Nikon) és a használni kívánt objektív szűrőméretéhez (52mm). Ezt az adaptert becsavarjuk az obi szűrőmenetébe, majd az egészet fordítva csatlakoztatjuk a géphez.
Az első problémák máris jelentkeznek, mivel a mai alapobjektívek automatikusan működnek, így a rekeszt is a gép kezeli. Ha nincs csatlakoztatva az objbektív a géphez, a rekesz alapállásba ugrik, azaz a legszűkebb állásba. Ez nem túl ideális, mivel nagyon kevés fény jut a gépbe, és a keresőben sem látunk semmit.
A rekesz manuális állítására, rögzítésére sok módszer van. A leleményes amatőrök technikái a befőttes gumis rögzítéstől a Blu Tack használatáig terjedhetnek. Én egy műanyag bajonettvédő kupakot alakítottam át: kivágtam a közepén kör alakban, és a rekesz beugrató lemez mozgatására egy kis csavart tekertem a kupakba. Mivel elég szorosan illeszkedik, így a kupak forgatásával tudom szabályozni a rekeszt. 

Amire szükség van:

• Váz,
• alap zoom objektív (18-55, 18-70...)
• fordítógyűrű (Nikon - 52mm)

9. kép. Nikon D40 + Nikon 18-55 szembefordítva

Best practise: Az objektívet állítsuk manuális fókuszra, így a fókuszgyűrűvel finomhangolhatjuk az élességet. A stabil tartás gyakorlást igényel, mivel az objektív mozoghat a fókusz és zoom mozgása miatt. 

6. tesztkép: 

10. kép. Nikon 18-55 fordítva, 55mm zoom

7. tesztkép. 

11. kép. Nikon 18-55 fordítva, 18mm zoom

Ahogy látható, ennek a megoldásnak az egyik előnye, hogy gyorsan változtathatjuk a leképezési arányt a zoom használatával. 

III. Alapobjektívek egymással szemben. 

A megoldás lényege, hogy két objektívet fordítunk egymás felé. Így a fordított objektívbe "nézünk be" egy alapobjektíven keresztül. 

___________________________________________

Alapobjektívnek nevezem az 50 mm gyújtótávolságú fix fényerejű objektíveket. Régebben ezeket az objektíveket szállították a fényképezőgépekkel, mivel ennek a látószöge hasonlít legjoban az emberi látószöghöz. Ezek fix gyújtótávolsággal és fix fényerővel rendelkeztek. Többnyire igen jó fényerejű, és jó minőségű objektívek voltak. Aztán a digitális korszak előtt elkezdtek elterjedni a zoom alapobjektívek. Ezek praktikusak voltak, mivel a felhasználásuk is sokrétű volt. A nagylátószögű tájképektől a kis tele állású portrékig használhatjuk ezeket. A digitális gépek esetén már kizárólag alap zoom objektívek kerülnek a 'kit' (gépváz + objektív) csomagba. A zoom-ok hátránya, hogy a bonyolultabb működés miatt nem egyszerű fix nagy fényerejű változat gyártása, így ezek képminőségben és fényerőben nem veszik fel a versenyt egy fix 50-essel.

_____________________________________________

A megoldásból adódóan kétféleképpen tudom alkalmazni, attól függően melyik objektívet csatlakoztatom a géphez. Egyforma objektívek esetén semmi értelme nem lenne, viszont itt különböző gyújtótávolságú darabokról van szó: Nikon: 50mm, Helios: 58mm. Így a két kép különbözni fog. 

Amire szükség van:

• váz,
• objektív 1 (lehetőleg 50mm feletti gyújtótávolsággal), 
• objektív 2, alapobjektív (amit megfordítunk)
• szembefordító gyűrű, ami illeszkedik mindkét objektív szűrőmenetébe (nálam: 49-58, Helios - Nikon).

12. kép. Nikon D40 + Nikon 50mm + Helios 44-2 fordítva

+1 tesztkép: 

13. kép. Nikon 50mm + Helios 44-2 szembefordítva

És a megoldás fordított állásban:

14. kép. Nikon D40 + Helios 44-2 + Nikon 50mm fordítva

+2 tesztkép:

15. kép. Helios 44-2 + Nikon 50mm szembefordítva

Látható, hogy a nagyobb gyújtótávolság itt előny, mivel 'jobban belelát' a másik objektívbe, így a vignettálás (képsarkok sötétedése) kisebb mértékű. 

Tehát...

A megoldások mindegyike alkalmas különböző leképezésű makró képek készítésére. Az előző bejegyzésben taglalt teleobjektíves megoldás után ezek macerásnak tűnhetnek, viszont nagyon nagy nagyítást is elérhetünk a fenti technikákkal. A másik lehetőség hasonló leképezés elérésére, a már említett gyári makró objektívek használata. Ezek viszont nagyon drágák. 

Részemről a kitobjektív szembefordítása a nyerő megoldás. A világítást és a rekeszmozgatást meg tudom oldani, így egyszerűen nagy leképezésű képeket tudok készíteni. 

Összefoglalásképpen készítettem egy táblázatot, feltüntetve a megoldások előnyeit és hátrányait. Kizárólag saját vélemény, és az árak saját becslésűek. Mindenkinek más más szempontok számítanak, de útmutatásként közzé teszem a táblázatomat. 

A buhera faktor jelenti, hogy mennyire nehéz vagy könnyű összehozni a kívánt összeállítást: 0- könnyű, 6- nehéz.

A képre kattintva nagyban megjelenik.

16. kép. Táblázat a megoldások előnyeiről és hátrányairól

Kinek melyik felel meg jobban? 

Ezt döntse el a kedves olvasó. A fenti megoldások különböző szintű anyagi ráfordítást igényelnek, de látható, hogy a képek alapján az alapzoom objektív fordított használata adta a legjobb nagyítást, és ami a legjobb, a fordítógyűrű pár ezresért beszerezhető. 

Nektek melyik megoldás tetszik? Melyiket használjátok?